A kamera mögött

HENCZ-NAGY ESZTER

A fényképezőgéphez-fotózáshoz való kötődésem kiskoromban kezdődött. Egy már rossz analóg gépet találtam egyszer valamelyik szekrényben. Film nélkül húzogattam fel és kattintottam el. Roppant élveztem, ahogy jövök-megyek a lakásban, az udvaron és a nekem akkor nagyvilágból kivágok egy-egy apró szeletet a képzeletemmel. Sokfelé vitt el az élet, de ez változatlanul, egyre csak ott lüktetett bennem. Ahogy az évek alatt a fényképezők cserélődtek a kezemben, egyre több és több helyre kísértek el. Egy idő után már nem csak a saját életem dokumentálói voltak, hanem egyre több emberi pillanatot örökítettem meg velük. Ezek az élmények vezettek el egy fotós képzéshez és az elhatározáshoz, hogy szeretnék felnőve is egy-egy apró szeletet kivágni a nagyvilágból, de nem csak magamnak, hanem Neked, Nektek is, Rólad, Rólatok. 

Ebben érzem magamat otthon. A forgó évszakokban megörökített ritmusokban, kötődésekben, emberi arcokban,  változásokban. Az újabb és újabb enteriör, beltéri hangulatok megtervezésében, kivitelezésében. A fotók szerkesztése, utómunkázása közben újra átélt alkotásban Veled, Veletek.